mint már mondtam, az esküvőnk nem jött össze.
nem csak az ilyen prózai okok miatt, mint hogy nem tudtuk mikorra tenni, meg nehezen ment a szervezés, mert igazából végül le lett szervezve a március 26. na de mégse kéne nagyapám temetése után egy nappal esküvőt tartani...
(ez megint csak egy hosszú történet.)
szóval nem tudtuk leszervezni az esküvőt, amúgy is állandóan viták voltak a családokkal, hogy ki mikor hányan hova. még nem is találkozott a két család, abból is állandóan szóváltás van. nem véletlenül nem szervezzük meg a dolgot, de ez szintén...
szóval lényeg a lényeg, apasági nyilatkozatot kellett tennünk.
utánajártunk a papíroknak, és ugyan marha bonyolultnak tűnt, szerencsére nagyon egyszerűen meglettek. ugye, a szokásos igazolványokon kívül kell hozzá egy orvosi igazolás a feltételezett fogantatási és a várható születési dátumról, és kell egy papír az anyának arról, hogy hajadon, ezt az okmányirodában szerencsére tényleg 5 perc alatt adják ki. olvastunk olyat is, hogy kell a kiskönyv első két oldalának másolata, éppen ezért a nagy napot, amikor el tudtunk menni intézkedni (Kicsim munkarendje miatt ez egy szabadnap kivételével jár) egy korán nyitó fénymásolóban kezdtük. majd, mivel az infó az, hogy mindezt a baba születési kerületének anyakönyvvezetőjénél kell elintézni, irány a XIV. ker.
jó gyorsan odaértünk, még a sarki zöldségesnél vettünk reggelit (90 napos diéta:)), majd negyed 9kor be a polgármesteri hivatal ajtaján, és megkérdeztük a rendes nénit, hol van az anyakönyvvezetői hivatal. átküldött minket 3 házzal arrébb, az utca túloldalára, az okmányirodába. itt egy rendes bácsi fogadott minket, mondtuk, mit keresünk, kérdezte, hogy házasságkötés miatt-e. mondtuk, nem, apasági. akkor nem ide kell, mondta, hanem a gyámhivatalba. vissza a nénihez: ez és ez van, gyámhivatal kéne. már mosolygott, mondta, sejtette ő, de nem baj, viszont az a szomszéd ajtó.
be a gyámhivatalba, kérdezés után bekopogtunk a megfelelő ajtón. jöttünk apaságiért. oké, kéri a néni a papírokat, már adnám is a kiskönyvet és a másolatot: az nem kell. neki csak az orvosi igazolás meg a hajadoni kell, aztán az igazolványaink. majd 5 percre kiküldött, amíg megírta a papírokat.
amikor visszamentünk, akkor kérdezte, h ugyan, miért ide jöttünk, ha egyikünk se XIV., hanem VII. kerületi lakos. mondtguk, miért, hogyan tudtuk, erre felnevet, hogy ja, de azt majd a kicsi anyakönyveztetésénél, ezt még nyugodtan csinálhattuk volna a VII-ben is...
szóval semmi gáz ám: apaságihoz csak az a két nyamvadt papír kell, majd szépen besétálni a legközelebbi gyámhivatalba (nem máshova!), és 5 perc alatt kész az aláírós rész, utána pár nappal lehet menni a kész papírért.
ennyit a mai magyar bürokráciáról:)